Akár 1,5 millió menedékkérő is érkezhet idén Németországba, a menekültügyi ellátórendszer pedig összeomolhat egy nem nyilvános kormányzati előrejelzés szerint - írta hétfőn a Bild című német lap.
A bizalmas minősítésű dokumentum alapján a berlini vezetés azzal számol, hogy októbertől az év végéig újabb 920 ezer menedékkérő érkezhet az országba. A migrációs nyomás tovább emelkedik az utolsó negyedévben, az illegális határátlépések száma naponta hét- és tízezer között alakulhat.
A menedékkérők nagy száma rendkívüli teher az elhelyezésükért, ellátásukért felelős tartományoknak és önkormányzatoknak, és az ellátórendszer összeomlása fenyeget - áll a belső használatra készült prognózisban, amely szerint a kereslet felfutása miatt már szinte lehetetlen beszerezni lakókonténereket és mobil tusolókat, WC-ket.

A dokumentum szerint változik a menedékkérők tömegének összetétele. Az év közepéig még a Nyugat-Balkánról származók alkották a legnagyobb csoportot - az összes kérelmező mintegy 40 százalékát -, az utóbbi időszakban viszont arányuk folyamatosan csökken, és egyre többen érkeznek háborús övezetekből, főleg Szíriából, Irakból és Afganisztánból. Nekik a nyugat-balkániakkal szemben jó esélyük van a menekültstátus megszerzésére.    
További gond lehet a családegyesítésből. Erre a menekültügyi szabályok alapján joga van valamennyi menekültstátust szerző kérelmezőnek. A közel-keleti országokat jellemző családszerkezet alapján azzal kell számolni, hogy minden menekült 4-8 rokon áttelepítését kezdeményezheti - idézte a Bild az előrejelzést.
A kormány a legutóbbi, augusztusban kiadott hivatalos, nyilvános előrejelzés szerint 800 ezer menedékkérő érkezésével számol. Az prognózist  már háromszor módosították, mindig fölfelé. Úgy tudni, hogy újabb előrejelzést már nem adnak ki, mert attól tartanak, hogy azt is "meghívólevélként" értelmezhetik azokban a térségekben, amelyekből a legtöbb menedékkérő indul Németország felé.
Azt nem tudni pontosan, hogy eddig mennyi menedékkérő érkezett Németországba. Az előző hét végén kiszivárgott adatok szerint szeptemberben 163 ezer ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 ezerre emelkedett. Az eddigi csúcsévben, 1992-ben - a délszláv háború elején - 438 ezer menedékjogi kérelmet adtak be Németországban. (Bálint Marcell - MTI)

A horvát legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) szerint csak Zoran Milanovic szociáldemokrata miniszterelnök nem érti, mi történik a menekültválság körül. A párt ezért vasárnapi lapbeszámolók szerint azt üzente a kormánynak, hogy állítsa meg az illegális bevándorlást.
Gordan Jandrokovic, a HDZ elnökségének tagja szombaton a párt választási gyűlésén Zágrábban kijelentette: hetek óta tudja a kormány, hogy Magyarország lezárhatja Horvátországgal szomszédos határát. Ezért szerinte Zágrábnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a migránsok a jövőben ne léphessék át illegálisan a szerb-horvát határt.

Milanovic szerint nem lehet megvédeni a határokat - idézte Jandrokovic a miniszterelnököt. Milyen ország az, amely nem tudja megvédeni saját határait? - tette fel a kérdést.
A HDZ szerint nemcsak Dalmáciát kell megkímélni a migránsáradattól, hanem Kelet-Szlavóniát is, mert mindenkinek egyforma bánásmódban kell részesülnie.
"Minden határt egyformán kell felügyelni, főleg hogy Németország közölte: a helyzet ellenőrizhetetlenné vált és Horvátországnak meg kell védenie határait, s egyúttal az Európai Unió határait is" - mondta.
Zoran Milanovic szombaton Dubrovnikból azt üzente a montenegrói kormánynak, hogy ne küldjön migránsokat Horvátország délkeleti határára. "Ez a mi házunk és ott nyitjuk ki az ajtót, ahol mi akarjuk" - mondta, majd hozzátette: egyelőre pedig csak Kelet-Szlavóniában áll nyitva.
Szeptember közepe, azaz a szerb-magyar határ részleges lezárása óta a legfrissebb adatok szerint 108 ezer 800 illegális bevándorló lépte át a horvát határt és több mint százezren már el is hagyták az országot.
Szombaton becslések szerint 5-6 ezer migráns érkezett a kelet-szlavóniai Bapska és Tovarnik körzetébe. Az opatovaci sátortáborban jelenleg 600 fő tartózkodik. A Nyugat-Európába igyekvő menedékkérőket a legrövidebb időn belül a magyar határra szállítják a horvát hatóságok. (Kriják Krisztina - MTI)
(Fénykép:llegális bevándorlók tolakodnak a horvátországi opatovaci fogadótábor előtt 2015. szeptember 22-én. Ezen a napon a délelőtti órákban újabb migránsáradat indult el Szerbiából. MTI Fotó: Balogh Zoltán)

Amennyiben Magyarország határzárat rendel el, Horvátország Szlovénia felé irányítja a menekülteket - írta a Vecernji List című horvát napilap egyik ismert publicistája, aki szerint azonban Szlovénia nem tudja helyettesíti Magyarországot.

A Vecernji List vasárnapi számában arról cikkezett, hogy Magyarország az egyetlen "kliense" Horvátországnak, ahova migránsokat szállít, és amely rövidesen "lemond róluk".
A cikk írója rámutatott, hogy amíg Zoran Milanovic horvát miniszterelnök továbbra is "speciális háborút" folytat Magyarországgal, és arról beszél, hogy a menekültek fogaikkal rágják majd szét a szögesdrótot és a magyaroknak lőniük kell rájuk, Ranko Ostojic horvát belügyminiszter bejelentette, hogy új útvonal felé irányítják a migránsokat, mégpedig Szlovéniába.
Davor Ivankovic, a cikk szerzője figyelmeztetett, hogy ezzel még nagy gondok lesznek, mivel kicsi a valószínűsége annak, hogy Szlovénia naponta átvesz Horvátországtól 5 vagy 10 ezer illegális bevándorlót, majd gyorsan elszállítja őket az osztrák határra. Szlovénia nem tudja helyettesíteni Magyarországot - tette hozzá.
Az újságíró szerint az a legvalószínűbb, hogy a migránsok az ország délkeleti részén jönnek majd az országba, az adriai Dubrovnik közelében. Albánia ugyanis nem fog semmilyen ellenállást tanúsítani, Montenegró pedig már sátortáborokat épít Albániával közös határán. A horvát szociáldemokrata kormány is - sajtóhírek szerint - komoly előkészületeket tett a migránsok fogadására a Prevlaka-félszigeten, állítólag még befogadóállomást is épített, amit aztán megpróbált gyorsan cáfolni, mihelyt az ellenzék felhívta rá a figyelmet. A területet lezárták, sem politikus, sem újságíró nem győződhet meg jelenleg, hogy épül-e  vagy sem ilyen létesítmény.

Milanovic és Ostojic arról beszéltek, hogy délen nem fogják beengedni a migránsokat, visszaküldenek mindenkit abba az országba ahonnan jött. Horvátországnak joga van eldönteni, hol nyitja meg határait: az ajtó nyitva áll, de csak ott, ahol mi mondjuk, az pedig északon van - mondták.
A lap publicistája felteszi a kérdést: hogyan lehetséges, hogy Szlavóniába szeretettel várjuk a migránsokat, míg Dél-Dalmáciában pedig nem - vajon létezhet-e két Horvátország is? A szerző rámutat: "ha a migránsok a déli útvonalat választják, mi ezt a háborút elveszítettük". A migránsok jönni fognak, és ahogy Milanovic mondaná, a fogaikkal törnek maguknak utat, ha megpróbálják megállítani őket - tette hozzá.
Ivankovic szerint Dubrovnikban technikailag sokkal nagyobb problémával kell szembenéznie a hatóságoknak, mint a kelet-szlavóniai Opatovac esetében, ahol rögtön ott a magyar határ. Horvátország délkeleti része nem olyan "áteresztő", mint a szlavóniai síkság - figyelmeztetett.
"Innen csak hajókkal szállíthatók tovább a migránsok, de hova? Olaszországba? Autóbuszokkal csak az első kikötőig, Dubrovnikig vihetik őket, mégpedig oda, ahova több százezer turista érkezik tengerjáró hajókkal. Hogy fognak kijönni a turisták a migránsokkal? Sehogy. Vagy az egyik, vagy a másik marad"  - húzta alá a szerző. MTI

(Fotók: A magyarországi Tornyiszentmiklós és a szlovéniai Pince között korábban ideiglenes jelleggel felépített műszaki határzár - Facebook)

Az Európai Bizottság (EB) és a török kormány akciótervet dolgozott ki az Európai Unióba irányuló menekültáradat feltartóztatására, az elképzelés szerint a török és a görög parti őrség az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) szervezésében közösen járőrözik majd az Égei-tenger keleti részén, és minden menekültet visszaszállítanak a török partokra - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.

A lap értesülése szerint a török fél vállalja, hogy az EU pénzügyi támogatásával felállít hat új menekülttábort, amelyekben összesen kétmillió ember fér el, az uniós tagországok pedig vállalják, hogy a menekültek egy részét befogadják. Így akár félmillió embert telepíthetnek át Törökországból az EU-ba biztonságos, ellenőrzött módon.
Az akciótervet a héten dolgozták ki az EB és a török kormány képviselői. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök az ügyben szorosan egyeztetett Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Brüsszelbe látogat, hogy megvitassa a tervet az uniós intézmények vezetőivel. A FAS szerint Brüsszelben arra számítanak, hogy sikerül a török államfővel politikai megállapodást kötni a közös kezdeményezésről, ezután pedig az október közepén tartandó uniós csúcsra részletesen kidolgozzák a tervet, és a lehető leggyorsabban hozzákezdenek megvalósításához.

A remények szerint az együttműködés révén jövő tavaszig sikerül úrrá lenni a görög szigeteken és az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon kialakult kaotikus helyzeten - írta a FAS.
Angela Merkel egy szombati nyilatkozatában kiemelte, hogy a menekültválság globális kihívás, amellyel csak az EU részvételével lehet megbirkózni. Az európai "komponens" azt jelenti hogy "megvédjük külső határainkat", méghozzá "közösen", és ezzel "rendezetté tesszük a bevándorlást". Az is jelenti, hogy  "nagyobb felelősséget vállalunk" mindazon országokért, amelyekben kialakultak a menekülthullámot kiváltó okok, vagy ahol nagyon sok a menekült, mint például Libanonban, Jordániában és Törökországban - mondta a német kancellár.
Angela Merkel hozzátette, hogy Törökországgal már el is kezdődtek a tárgyalások a görög-török uniós külső határ ügyében. (Bálint Marcell - MTI. Fotók: Pere Krisztina - Facebook)

Nem félek a magyar határzártól" - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szombaton újságíróknak nyilatkozva Dubrovnikban.
A kormányfő szerint függetlenül attól, hogy a horvát-magyar határon a kerítés már vasárnapra elkészül, a migránsok "a fogaikkal fogják szétrágni a szögesdrótot". Hozzátette: már két hete hallgatják, hogy drótkerítés épül. "Ez nem kerítés, ez szögesdrót" - jelentette ki.
A problémát Törökországban és Görögországban kell megoldani - hangsúlyozta.

"Egyesek Magyarországon arról beszélnek, hogy katonaságot küldenek a határra, oda ahol az ország Horvátországgal és Szerbiával határos, de küldjenek inkább hajókat Görögországba" - mondta.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentéséhez, miszerint "a horvát kormányfőre a Szocialista Internacionálé megbízottjaként kell tekinteni, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot", továbbá hogy "amiket a horvát miniszterelnök mond, mi nem tekintjük a horvát emberek véleményének" Milanovic azt válaszolta: "Orbán Viktort elfogadják Magyarországon, de nem fogadják el Európában és főleg nem az Európai Tanácsban".
A horvát kormányfő kijelentette: nem személyeskedésről van szó, de arra, amit a magyar miniszterelnök mond, neki emberileg és politikailag is reagálnia kell.
"Én hitelesebb vagyok nála, mert én egész életemben a balközép értékrendet képviseltem, míg ő radikális kommunistából, radikális antiliberálissá vált" - mondta.
Milanovic úgy vélekedett: ha a magyarok le is zárják a zöldhatárt, az nem állítja meg a migránsokat. "Ezek az emberek a fogaikkal fogják szétrágni a szögesdrótot, a magyaroknak pedig lőniük kell rájuk" - fogalmazott a horvát kormányfő.
Orbán Viktor nem ellensége Horvátországnak - hangsúlyozta Zoran Milanovic.
Kifejtette: tudja, hogy egyesek azt szeretnék, a magyar kormányfő ő módszereit Horvátországban is alkalmazzák, de ez "nem fog  megtörténni" - mondta. (Kriják Krisztina MTI)

(Fénykép: Migránsok haladnak a rendőrök és katonák sorfala mellett a gyékényesi vasútállomásnál, Zákány közelében 2015. szeptember 26-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A jelenlegi európai uniós szabályozás nem képes kezelni az Európát terhelő illegális migrációs nyomást - szögezték le szakértők Szentendrén, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémián szombaton, a magyar tartalékos napi rendezvényen tartott biztonságpolitikai előadáson.

Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója felidézte: a második világháború előtt Európa egy túlnépesedett kontinens volt, így migráció szempontjából kibocsátónak számított. Aztán viszont "új helyzetben találta magát", s egy befogadó hely lett. Az 1990-es évektől folyamatosan érkeztek az Európai Unióba az emberek, a bevándorlás egy állandó jelenség lett, az elmúlt másfél évben viszont megsokszorozódott a kontinensre érkezők száma - emelte ki a szakértő, aki szerint a jelenlegi uniós szabályok nemhogy csillapítanák, hanem katalizálják a menekülthullámot.

Szerinte az Európai Uniónak arra kellene törekednie, hogy az emberek ne induljanak el Európa felé. Ezt az alapelvet viszont mostanáig sok európai vezető tagadta, a legutóbbi uniós csúcson ismerték csak el a baloldali, liberális politikusok, hogy az ilyen mértékű és intenzitású migrációs hullám nem jó - jelentette ki. Ugyanakkor továbbra is vannak még erős filozófiai különbségek a vezetők között - tette hozzá.

Mint mondta: a magyar kormány az ausztráliai modellt követné. Ennek lényege, hogy aki még a kontinensen kívülről a legális csatornákon keresztül igényli a menekültstátuszt, az megkapja. Aki viszont illegálisan lép Ausztrália területére, az örökre elveszíti azt a lehetőséget, hogy legális menekültstátuszt kapjon.

Orbán Balázs elmondta: Európa esetében ezt segítené az úgynevezett hot-spot-féle kérelmezőhelyek létesítése, például Törökországban. Így az unión kívül indulhatna el a menedékjogi eljárás. Ha viszont valaki illegálisan elindul és belép Európába, akkor nem kaphat menekültstátuszt - összegezte a szakértő, megjegyezve: a V4-es országok, s a kelet-közép-európai országok is úgy vélik, csak így lehetne kezelni az Európát terhelő migrációs nyomást.

Egy nemzetállam nem tudja megoldani a helyzetet, de a közös európai megoldásra várva sem lehetünk tétlenek - mondta a migrációs szakértő, hozzátéve: addig saját határszakaszunkon kezelni kell a helyzetet. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a magyar kormány által hozott intézkedések nyomán a szerb-magyar határszakaszon mostanra nagyjából normalizálódtak a viszonyok. Ugyanakkor elterelődött a hullám, ezért szükséges a magyar-horvát határon is hasonló intézkedéseket tenni - mondta Orbán Balázs.

Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint az Európai Unió az egyik, ha nem a legnagyobb válságát éli most meg. Azt viszont, hogy miért ilyen későn reagált az EU, azt senki sem tudja - jegyezte meg. 2011-ben elindult az "arab tavasz" a Közel-Keleten több államban forradalmak, polgárháborúk alakultak ki. Ezekről a területekről 2013-ban kezdtek elindulni az emberek, először a szomszédos országokba. Mostanra viszont Jordániában, Egyiptomban és Törökországban is megteltek a befogadó állomások, ezért továbbindultak Európa felé - magyarázta.

Az Európai Unió csak akkor kezdett el foglalkozni a helyzettel, amikor Olaszország "megkongatta a vészharangot", miután 2015 áprilisában bekövetkezett a migráció történetének legnagyobb katasztrófája: elsüllyedt egy migránsokat szállító hajó, s több mint 800-an vesztették életüket
A kutató szerint az EU nagyon lassan reagált a kérdésre. Javaslatok vannak, de konkrét mozgás, gyors cselekvés nincs. Ugyanakkor Magyarország gyorsan lépett - hangsúlyozta Angyal Ágnes, kifejtve: a magyar határzár ötlete, kivitelezése gyorsan zajlott.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar határon - betartva az uniós előírásokat és szabályokat - regisztrálják az embereket. Görögország pedig - bár nemcsak az EU-nak, hanem a schengeni övezetnek is tagja - egyszerűen átengedi a migránsokat. Ennek kapcsán elmondta: az uniónak nincs arra vonatkozó szabályozása, hatékony eszköze arra, hogy szankcionálja azokat az államokat, akik nem tartják be a szabályokat, s regisztráció nélkül átengedik az embereket.

Angyal Ágnes azt mondta: az EU jelenlegi menekültügyi szabályozását nagyon alaposan át kell gondolni, mert az elmúlt félév tapasztalatai alapján az látható, hogy az "nem működik".

Mindezek mellett a kutató szerint számos kérdés van még, amelyekre egyelőre nincsenek válaszok. Senki nem tudja megjósolni, hogy mennyien jönnek még. Angyal Ágnes emellett a kvótarendszer működőképességét is kérdésesnek véli. A szakértő felvetette: foglalkozni kell azzal, ha be is fogadjuk, letelepítjük a bevándorlókat, hogyan integráljuk őket a társadalomba. MTI

Pénteken 4897 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt Magyarországon - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szombaton a police.hu oldalon. Így idén már több mint 300 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a hatóságok.

Szerdán az illegális határátlépők száma meghaladta a 4200-at, csütörtökön pedig a 3600-at.
Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken azt közölte, januártól csütörtök éjfélig a hatóságok 295 ezer 262 illegális migránssal szemben intézkedtek. Számuk pénteken 300 159-re emelkedett. MTI

Az Euronews Reporter magazinja arról számolt be, hogy állítólag magyar maffiához folyik be a németországi embercsempészet haszna.

A német speciális egység kiemelt nyomozója állítja: van néhány kulcsfontosságú tanúvallomásuk azokról, akik mozgatják a szálakat.

Az embercsempészek az általuk beszedett pénz egy részét egy magyarországi központtal működő maffia-szerű szervezet felé irányítják - fogalmazott a kiemelt nyomozó.

Csöbör Katalin szerint Európa bádogkontinenssé, sátortáborrá fog válni a hatalmas migráció miatt, ha nem védi meg határait. A miskolci fideszes országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: határok nélkül nincs ország, "mi nem világállamot akarunk, hanem saját országot és saját Európát".

Az Európába özönlő hatalmas népesség miatt a tét nem az, hogy "Európa muzulmánná válik, hanem, hogy káoszba, polgárháborúba süllyed" - hangoztatta a kormánypárti politikus. Ez a népvándorlás egész Európát robbanással fenyegeti, ami azt jelenti, hogy nem az érkezők fognak jobban élni, hanem Európa fog bádogkontinensé, sátortáborrá válni - fűzte hozzá.

Csöbör Katalin kijelentette, hogy az illegális határátlépők sokasága nem háborús területről érkezik, a migránsok többsége a magasabb életszínvonal miatt érkezik ide, "egy részük szerencsevadász", ráadásul terroristák is lehetnek közöttük.

Mint mondta, akár több tízmillió ember is útnak indulhat, ezért döntött úgy a miniszterelnök és a kormány, hogy Magyarország határait meg kell védeni, a nemzeti konzultáción pedig egymillió ember nyilvánította ki ezt. "Ha Magyarország határait megvédjük, akkor egész Európát megvédjük" - jegyezte meg.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk szavait idézve Csöbör Katalin azt mondta: nem igaz, hogy nem lehet megvédeni Európa határait. "Ezt csak azok mondják, akik nem akarnak Európában határokat, akik világállamot akarnak" - tette hozzá.

Emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök szavaira, miszerint a népvándorlás nemcsak Európa problémája, "ez világméretű probléma, és világméretű megoldásra van szükség". Hozzátette: remélhetőleg minden nagyhatalom komolyan veszi ezt a problémát, és késlekedés nélkül cselekednek. MTI

(Fotó: Migránsok a határ szerb oldalán a magyar oldalon álló rendőrnőkkel szemben a magyar-szerb határon, Röszke térségében 2015. szeptember 15-én. Ezen a napon hatályba léptek a migrációs helyzet miatti új szabályozások. MTI Fotó: Ujvári Sándor)

A szlovén tévések megkérdeztek egy a délszláv országon áthaladó vonaton lévő menekült nőt, hogy lenne-e kedve Szlovéniában maradni.
A válasz nagyon meglepte őket, ugyanis az illegális bevándorló ezt mondta:
„Nem, úgy hallottam, hogy Szlovénia csóró ország”