Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament felsőházától szerda délelőtt szabad kezet kapott arra, hogy orosz katonai egységek bevethetők legyenek külföldön is. Még aznap megkezdődött Szíria egyes területeinek orosz bombázása.

A támadások szerdán délután azt követően kezdődtek el, hogy alig 1 órával a harci cselekmények megkezdése előtt az oroszok arról értesítették a Pentagont.

A támadások tényét a CNN-nek egy magas rangú Pentagon tisztviselő is megerősítette.

Az első légicsapásokat az ISIS fegyveresei, katonai autói és épületei ellen Homs városában hajtották végre, amit az orosz honvédelmi minisztérium is megerősített. Később Raggát is támadták az orosz repülők, majd más városok közelében is lecsaptak.

Szíriában jelenleg 32 orosz vadászgép és egy mintegy 17 ezer fős tengerészgyalogság állomásozik Latakia közelében.

Külföldi hírforrások szerint az oroszok csapást mértek Bassár el-Aszad szír elnök ellenfeleire is.

Szergej Ivanov az orosz államfői hivatal vezetője megerősítette, amit korábban Putyin elnök mondott, miszerint szárazföldön orosz csapatokat nem vetnek be.

Újabb menekültügyi szigorításon dolgozik a német kormány, a tervek szerint kiterjesztik az határokra az úgynevezett repülőtéri eljárást, amelyben 48 óra alatt elbírálják, hogy a belépésre jelentkező emberek jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására - írta szerdai számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A belügyminisztérium egy szóvivője a lapnak azt mondta, hogy a politikai előkészítő tárgyalások után rövidesen tárcaközi egyeztetésre indítanak egy jogszabálytervezetet.
A repülőtéri eljárást a legutóbbi nagy menekülthullám után, 1993-ban vezették be. Főleg akkor alkalmazzák, ha valakinek nincsenek papírjai, vagy nyilvánvalóan nem szorul a német állam védelmére. Ilyen esetekben megtagadható a belépés az országba.
Az eljárás kiterjesztését a bajor konzervatív CSU vetette fel kedden.

A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámaian fölerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti. A tartományba szeptember eleje óta 170 ezren érkeztek. Sajtójelentések szerint biztonsági körök úgy becsülik, hogy mind a 16 tartományt együttvéve 230 ezren érkezhettek az országba szeptemberben.

A határellenőrzés szeptember 13-i visszaállítása nem csökkentette a migrációs nyomást, mert a határsértők beutazhatnak az országba, ha jelzik, hogy menedékjogi kérelmet akarnak benyújtani.
A bajor elképzelés szerint a repülőtéri eljárás alkalmazása a határokon a gyakorlatban azt jelentené, hogy tranzitzónákat jelölnének ki, és a menedékkérőknek ezekben az övezetekben kellene megvárniuk, hogy a hatóságok megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására.

Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter a ZDF országos köztelevízióban szerda reggel arra a kérdésre, hogy hová kellene visszaküldeni a kérelem benyújtására nem jogosult jelentkezőket, azt mondta: az új megoldás arra is szolgál, hogy "elkezdjünk végre nyomást gyakorolni" azzal a céllal, hogy "az összes többi ország ismét tartsa be az európai előírásokat".

"Az a probléma, hogy Olaszország és Görögország már 2-3 éve nem érvényesíti az uniós jogot", és mindaz, ami jelenleg e két uniós tagállam mellett még "Magyarország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria révén is zajlik, csak azon az alapon működik, hogy ezek az országok mind figyelmen kívül hagyják az európai jogszabályokat, és Németország az egyetlen, amelynek végül mindezt el kell viselnie". "Ez így nem működhet" - jelentette ki a bajor belügyminiszter.

"Vagy mindenkire érvényes az uniós jog az első perctől kezdve, (...) vagy nekünk itt Németországban azt kell mondanunk, hogy már mi sem tudjuk tovább alkalmazni az európai jogot" - tette hozzá Joachim Herrmann.
A CSU-s politikus rámutatott: a német hatóságok a német alaptörvény rendelkezései alapján az Ausztriából érkező menedékkérők nagy többségét "azonnal visszaküldhetik".

A bajor belügyminiszter elmondta: a szövetségi kormány kedden útnak indított menekültügyi reformcsomagja helyes és sürgetően szükséges intézkedéseket tartalmaz, de teljesen nyilvánvaló, hogy nem elég a menekülthullám feltartóztatásához.

Hozzátette: a tartományi belügyminiszterek értekezletein - a 16 tartomány belügyminisztere és a szövetségi belügyminiszter naponta tart telefonkonferenciát - pártállástól függetlenül mindenki azt mondja, hogy a hatóságok és a segélyszervezetek a terhelhetőség határára érkeztek, és "nem lehet még hónapokig folytatni tetszés szerint azt, ami jelenleg zajlik".

A következő időszak feladatairól szólva Joachim Herrmann hangsúlyozta: "az osztrák határ mellett lefolytatandó gyorseljárásokkal korlátozni kell a bevándorlást, európai szinten pedig teljesen más döntéseket kell hozni".
"Amennyiben a többi európai (uniós) ország nem tér vissza nagyon gyorsan az uniós joghoz, nekünk következetesen alkalmaznunk kell a nemzeti jogot" - jelentette ki a bajor belügyminiszter. MTI

A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint egyfajta "ébredési folyamatot" jelent a német kormány keddi ülésén elfogadott menekültügy reformcsomag. Tamási Anna az M1 aktuális csatorna esti műsorfolyamában a hírre reagálva úgy fogalmazott: Németország a "kezdeti lelkesedését" követően kezd szembesülni a probléma igazi természetével, s a helyzet súlyosságával.

A német kormány által kedden a törvényhozás elé terjesztett a menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják. A kormány továbbá elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat.

Tamási Anna a reformok között a legfontosabbként a kiutasítási eljárások meggyorsítását emelte ki. Az eljárások meggyorsítása nyomán, három hónap alatt lezárnák ezeket az ügyeket. A külügyi intézet kutatója kiemelte továbbá, hogy a német kormány a balkáni országok közül Albániát, Koszovót és Montenegrót is a biztonságok országok közé sorolta, így az innen érkező migránsok nem jogosultak menekültstátuszra.

A kutató fontos elemnek nevezte továbbá, hogy a német kormány a menekülteknek nyújtandó pénzbeli juttatást minimálisra csökkentené, s amit lehet, természetbeni ellátásként kapnának meg a menekültek. A német kormány döntött továbbá arról is, hogy 150 ezer új férőhelyet biztosítanak a menekültek számára, s még hatékonyabban segítik majd a migránsok beilleszkedését a társadalomba, s a munkaerőpiacra.

Tamási Anna szerint a német kormány menekültügyi tervei azt jelzik, hogy már látják: a menekültek korlátlan beengedése a biztonsági kockázatokon túl "szívóhatást" is eredményezett. Ennek nyomán mostanra felismerték, az ilyen sebességgel érkező menekülttömeg ellátása hatalmas kihívás országuk számára - fejtette ki az M1 aktuális csatornának nyilatkozva a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. MTI (Fotó: taggespiegel.de)

Életét vesztette egy húszéves iraki migráns egy magyar kamionban a franciaországi Calais kikötője közelében - közölték kedden a helyi hatóságok.
A falemezeket szállító teherautó sofőrje reggel 8 óra körül a kikötőhöz vezető gyorsforgalmi úton ismeretlen okokból hirtelen fékezett, majd megállt, hogy ellenőrizze a szállítmányt. Ekkor fedezte fel a kamionban a férfi holttestét, aki a prefektúra szerint feltehetően a fékezés következtében ráboruló rakománytól halt meg.     
A migráns két családtagjával bújt el a teherautóban, ők jól vannak.

A prefektúra az MTI-nek megerősítette, hogy a kamiont egy magyar állampolgárságú sofőr vezette. Az ügyben a Boulogne-sur-Mer-i ügyészség indított vizsgálatot. Az ügyész a délután folyamán ígért részletesebb tájékoztatást.

A La Voix du Nord című regionális lap honlapján közölt fotók szerint a teherautón a Waberer's felirat látható.Hivatalos adatok szerint június 26. óta ez volt a tizenkettedik alkalom, hogy egy migráns a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán vagy annak közelében baleset vagy áramütés miatt meghalt. Öt nappal ezelőtt egy tehervonat ütött el egy kiskorú szíriait az alagútban, amikor megpróbált átjutni Angliába.
 
Calais kikötővárosában és környékén mintegy 3 ezer külföldi, elsősorban kelet-afrikai, afganisztáni, iraki és szíriai él illegálisan felállított sátortáborokban, arra várva, hogy a La Manche-csatorna alatti alagúton áthaladó vonatokra felkapaszkodva, illetve a csatornát átszelő kompokon elbújva, átjusson a túlsó partra. A szigorú francia bevándorlási politika miatt ugyanis a migránsok között az a vélekedés terjedt el, hogy Nagy-Britannia szívesebben fogadja be a menekülteket, mint Franciaország.

Az észak-franciaországi Pas-de-Calais megyei határrendészet hétfőn jelentette be, hogy felszámolt egy afgán embercsempész-hálózatot, amely Nagy-Britanniába juttatott át illegális módon migránsokat. Két és fél hónapig tartó nyomozás után a rendőrök négy afgán állampolgárt vettek őrizetbe. Szeptember 18-án pedig egy albán hálózatot lepleztek el a Calais-hoz közeli Dunkerque városában. MTI (Fotó: http://www.lavoixdunord.fr/)

A német Center For Political Beauty közösségi finanszírozásból építene hidat Tunézia és Szicília között migránsoknak - írja az Index.
Ez a szervezet volt amúgy az, amelynek szlogenje a röszkei zavargás során migránsokhoz került megafonon is feltűnt.

Potom 230 milliárd euróból (73 ezer 600 milliárd forintból) kijönne annak a hídnak az építése, amelyet a Politika Szépségéért Központ nevű művészeti csoport húzna fel a Földközi-tengerre azért, hogy elejét vegye a menekültek tömeges vízbefulladásának. A 217 kilométer hosszú híd Szíciliát kötné össze Tunéziával.
A híd 2017-től 2030-ig épülne, főkivitelezői osztrák cégek, mint a Strabag és a Raifaisen Bank lennének. A kőépítményen három benzinkút is lenne, nehogy véletlenül valaki kifogyjon az üzemanyagból - írják.

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő érthetetlennek tartja, miért dobálták szét a szír állampolgárok azon irataikat - köztük regisztrációs papírokat, útleveleket, menekültstátuszt igazoló dokumentumokat - melyek lényegesen könnyebbé tennék az Európai Unióba való törvényes belépésüket.

Az M1 aktuális csatorna hétfőn annak kapcsán kérdezte meg a szakértőt, hogy egy Szeged környéki férfi eldobálva regisztrációs papírokat, szerb személyigazolványt, érvényes svéd tartózkodási engedélyt, Jordániában kiadott politikai menekültstátuszt igazoló dokumentumot, katonakönyveket, útleveleket gyűjtött össze egy az elmúlt hetekben. A papírokat szinte kivétel nélkül szír állampolgárok nevére állították ki - hangzott el a Híradóban.

Georg Spöttle azt mondta: "nagyon-nagyon nyomós okuk kellett hogy legyen" arra, hogy egy szír útlevelet eldobjanak, amellyel most Németországban mindenféle regisztráció és menedékjog kérése nélkül három évig tartózkodhatnának. A szakértő szerint az lehet a magyarázat, hogy talán valahol Európában vagy Európán kívül a hatóságok "célkeresztjébe kerültek", talán (az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat szíriai ágának tartott) an-Nuszra Frontnál harcoltak, vagy az Iszlám Állam harcosai voltak.

Az M1 Híradója szerint az eldobált iratok között olyan "útikönyvet" is találtak, amelyben tanácsokkal, térképekkel, jogaik ismertetésével segítik a migránsokat, s részletesen ismertetik az ujjlenyomatadás szabályait is. A bevándorlókat arra is bíztatják, hogy kérjenek jogi segítséget. Mint elhangzott: az interneten is részletes tájékoztatók találhatók az egyes országokról, s nevekkel, telefonszámokkal jelölik meg, hova fordulhatnak segítségért a migránsok. A magyarországi résznél a jogi segítséget keresőknek elsőként a Magyar Helsinki Bizottságot jelölték meg - hangzott el a Híradóban.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke múlt szombaton ennek kapcsán úgy reagált, a hatályos jogszabályok alapján régóta segítik a menekülteket. Szervezetük erről széles körben ismert erről - jegyezte meg.

A Magyar Idők korábban azt közölte, hogy az illegális bevándorlóknak készített útikönyvet a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványa támogatta a kiadványok terjesztését. Ezt viszont az alapítvány cáfolta. MTI

Szerdára elkészül Letenyén az a tranzitzóna, ahol a Horvátország felől Magyarországra itt belépni szándékozó migránsokat fogják regisztrálni - tájékoztatta a Zala megyei kormánymegbízott hétfőn az MTI-t.

Rigó Csaba elmondta: a kormánydöntés alapján letenyei helyszínre kijelölt tranzitzóna építése folyamatosan zajlik, hétfő délig 13 konténert állítottak fel és további 15 érkezik még a nap folyamán. A helyszín a "senkiföldje", vagyis a régi, magyar-horvát közúti átkelőhelyen a Mura híd közelében lévő terület.

A létesítménynek szerdáig kell elkészülnie, így a hátralévő napokban kiépítik hozzá a közművek csatlakozását, valamint az informatikai kapcsolatot, a Zala Megyei Kormányhivatal a konténerek berendezéséhez, valamint a működéshez is segítséget nyújt. Naponta 6 és 22 óra között folyamatosan jelen lesz olyan, angolul tudó munkatársuk, aki a migránsok számára felvilágosítást nyújt, továbbá ügyvédi és tolmácsolási segítséget is biztosítanak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által indított idegenrendészeti eljárásoknál.

Rigó Csaba hangsúlyozta: a helyszín is azt jelenti, hogy a migránsok regisztrálása még az ország területére történő belépésük előtt megtörténik, ezt követően pedig buszokkal szállítják őket tovább az osztrák határ közelében már korábban felállított gyűjtőhelyekre.

A kormánymegbízott jelezte azt is: az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint Zala megye teljes horvátországi szakaszán kiépítik az ideiglenes drótakadályt. A 42 kilométer hosszúságú zalai magyar-horvát határon korábban csak a Mura-folyó által nem védett területeken kezdték meg az ideiglenes műszaki zár felállítását, de a mostani döntés szerint a folyóparti szakaszokon is végig elkészül a drótakadály. MTI

Németország menekültügyi befogadóképessége nem végtelen, akkor sem, ha most még nem tudni, hogy hol vannak a határai - mondta a német szövetségi elnök egy vasárnapi beszédében.
Joachim Gauck a mainzi katolikus székesegyházban a társadalmi integráció kérdéseivel foglalkozó, Interkulturális hét (IKW) nevű rendezvénysorozatot megnyitó beszédében kiemelte: "már bízunk magunkban annyira, hogy nyíltan beszéljünk ezeknek a napoknak az alapvető dilemmájáról: segíteni akarunk és a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek".

A menedékjognak ugyan a nemzetiszocializmus korszaka miatt kiemelkedő jelentősége van Németországban, és a védelemre szorulók befogadása "hosszú viták és nehéz tanulási folyamat révén beépült hazánk politikai DNS-ébe", de a kapacitások korlátozottsága miatt "alapos elemzésre és széles körű társadalmi vitára van szükség arról, hogy miként lehet biztosítani a jövőben is a humánus befogadási politikát és a társadalom befogadási készségét" - mondta a német államfő.

Hozzátette: a mostani menekültválság olyan feladat elé állítja Németországot, amelynek megoldásához nincsen követhető minta, máshonnan átvehető megoldás, de "az a nyugalom és kreatív tetterő, amellyel a lakosság túlnyomó többsége reagált erre a krízisre" felér egy "érettségi bizonyítvánnyal", azt jelzi, hogy a németek az eljövendő vizsgákon is megfelelnek majd.

Nehézségek egész biztosan lesznek, például a lakásépítésben nemigen lehet lépést tartani a menekültek számának növekedésével, ezért elkerülhetetlen tűnik a verseny a megfizethető bérlakásokért - mondta.

Joachim Gauck az államfői hivatal honlapján közölt beszédében kiemelte: a menekültek között sokan lesznek, akik a beilleszkedésre törekednek, de lesznek olyanok is, akik majd "bírálják a szekularizmust (állam és egyház szétválasztását) és a modernséget, és ragaszkodnak származási régiójuk szokásaihoz és joghagyományához", némelyek pedig vélhetően radikalizálódnak, és a német törvényekkel szembeszegülő ideológiákat követnek.

"Nekik azt üzenem, hogy mi ebben az országban nem akarunk vallási fanatizmust, (...) a jogállam nem tűri el az erőszakot" - húzta alá a német szövetségi elnök. Rámutatott: ugyanez érvényes a "jobboldali radikális gyújtogatókra és uszítókra".

Amíg vannak háborúk a világon, addig országok is kellenek, ahová el lehet menekülni, Németországnak pedig ilyen országnak kell lennie és maradnia. Ehhez az kell, hogy "egy olyan államszövetség, mint az Európai Unió, megvédje külső határait", mert az államok csak így tudják biztosítani területükön a rendet és a nyugalmat, ami előfeltétele annak, hogy képesek legyenek nagy számú menekült befogadására - mondta a német államfő. MTI

A migránsokat a Zala és Somogy megyéből buszokkal viszik a vasútállomásokra. Ezeket a képeket a magyar zenész Jason Mill Facebook oldalának küldte meg egy nagykanizsai kalauz.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) arra kéri az ENSZ tisztségviselőit, hogy ne egyoldalú médiatudósítások alapján minősítsék a magyarországi helyzetet.
A tárca vasárnapi közleményében arra reagált, hogy Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az al-Dzsazíra pánarab hírtévének adott szombati interjújában kritikusan fogalmazott azzal kapcsolatban, ahogy a magyar kormány kezeli a menekülthelyzetet.

A KKM erre közölte: sajnálatos, hogy az ENSZ egyik legfontosabb tisztségviselője a valós tények ismerete nélkül alkot véleményt a magyarországi eseményekről.
A magyar rendőrök nem ártatlan menekültek, hanem olyan agresszív bűnözők ellen használtak könnygázt és vízágyút, akik hosszú időn keresztül támadták őket kövekkel és betondarabokkal - írták.

A tárcánál úgy fogalmaztak: "szívesen hallottuk volna a diplomata álláspontját a hazájuk határát védő, megsérült rendőrök jogainak érvényesüléséről is".
A közleményben arra is kitértek, hogy az 1956-tal vont párhuzam hamis, hiszen akkor a magyar menekültek tisztelték a fogadó országok jogszabályait, együttműködtek a hatóságokkal és nem dobálták kövekkel a fogadó országok rendőreit. MTI (Fotó: police.hu)