Afganisztánból induló menekülthullámtól tart a német kormány a Welt am Sonntag című vasárnapi lap szerint.
Az afgán hatóságok az év eleje óta újfajta, biometrikus útlevelet adnak a kérelmezőknek, amellyel német biztonsági körök becslése szerint havonta nagyjából 100 ezren indulnak útnak. Sokan Iránban, Pakisztánban vagy az Egyesült Arab Emírségekben akarnak munkát vállalni, de sokan Németországot célozzák meg, és német biztonsági szervek munkatársai részben az új típusú, szabadabb mozgást biztosító magánútlevélnek tulajdonítják, hogy Németországban emelkedik az afgán menedékkérők száma.

Egy további tényező, hogy miután a német kormány augusztusban 450 ezerről 800 ezerre módosította az idén várható menedékkérők számáról adott előrejelzését, Afganisztánban embercsempészek elkezdték terjeszteni, hogy Németország a 800 ezer menedékkérőn felül senkit nem fogad be. Ennek következménye pedig afgánok "spontán és tömeges" távozása hazájukból - írta a Welt am Sonntag.

Afganisztánban olyan sokan igényelnek új útlevelet, hogy az illetékes hatóság nem győzi a munkát. "Nincs elég emberünk és nincsenek meg a technikai feltételek ahhoz, hogy időben teljesítsünk" minden kérést - mondta a német lapnak az útlevélkiadásért felelős kabuli hivatal vezetője, Szajed Omar Szabor.
Idén eddig 70 ezer afgán állampolgár érkezett Európába, és még sokkal többen tartanak a kontinens felé - tette hozzá Richard Danziger, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) afganisztáni képviseletének vezetője.

Év elején az EU-n kívüli nyugat-balkáni országokból érkezett a legtöbb menedékkérő Németországba, az utóbbi hetekben a szíriaiak száma emelkedett jelentősen. Az Afganisztánban formálódó újabb hullám miatt "a szövetségi kormányban erősödik az aggodalom, hogy a menekültválság a közeljövőben kezelhetetlenné válik" - írta a Welt am Sonntag.

A tartományok, városi és községi önkormányzatok kapacitásai már most sem elegendőek a folyamatosan beáramló menedékkérők elhelyezéséhez, és a "hatóságok állandósult vészhelyzeti üzemmódban dolgoznak" a német lap szerint.

Németországban drámai mértékben felerősödött a menekülthullám szeptember elején, a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről hozott döntés után, de azt nem tudni pontosan, hogy mennyi menedékkérő érkezett. Tobias Plate, a belügyminisztérium szóvivője pénteken a berlini kormányszóvivői tájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy a tárca továbbra is csak havi összesítésű adatokat közöl. Ez azt jelenti, hogy majd csak október közepén lehet hivatalos forrásból megtudni, hogy szeptemberben mennyi menedékkérő érkezett.

A Der Spiegel című hírmagazin szombati számában a belügyminisztérium belső kimutatásaira hivatkozva azt írta, hogy a szeptember 13-án bevezetett határellenőrzés révén megindult enyhülés megállt, és az utóbbi napokban ismét felerősödött a menekülthullám. A tartományok Berlinnek küldött jelentései szerint hétfőn csaknem 8500, kedden 6700, szerdán 7800 menedékkérő érkezett.

Az utóbbi hetek folyamatairól leginkább a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság igazgatósága egyik tagjának egy szombati interjújából lehet képet alkotni: Ronald Pofalla a Rheinische Post című lapnak azt mondta, hogy az elmúlt három héten a DB több mint 100 különjáratot indított a menekültvélság miatt, és ezeken 130 ezer menedékkérő utazott. MTI

Több menekültellenes incidens történt az utóbbi napokban Németországban, szombat este rendőröket is megdobáltak kövekkel egy lipcsei tüntetésen.
A Szászország tartományi nagyvárosban az Offenzíva Németországért nevű szerveződés tartott a menekültek befogadása ellen tiltakozó demonstrációt, amelyen nagyjából 400 ember vett részt, ellenük pedig mintegy ezren tüntettek.

Az ellentüntetők közül többen üvegpalackokkal, kövekkel dobálták meg a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű korábbi mozgalom főszervezője által bejelentett felvonulás résztvevőit. A tüntetőket és az ellentüntetőket 800 rendőr igyekezett távol tartani egymástól. Az ellentüntetők rendőröket is megdobáltak. Azt egyelőre nem tudni, hogy történt-e sérülés.

Az ugyancsak szászországi Niederauban pénteken és szombaton is történtek incidensek egy üresen álló szupermarketnél, amelyet menedékkérők befogadására készítenek elő a katasztrófavédelem (THW) munkatársai. Szombaton nagyjából 20 tüntető - köztük több ittas ember - randalírozott az épületnél, péntek este kétszáz fős csoport zavarta meg a THW embereit. Szidalmazták őket és autókkal eltorlaszolták az épülethez vezető utat.

Az egykori áruházban 500 menedékkérőt szállásolnak el. Az első csoport erős rendőri biztosítás mellett érkezett meg szombat este. Az átmeneti szállás körül biztonsági övezetet jelöltek ki, amelyben a rendőrség mindenkit külön indok nélkül igazoltathat és ahonnan bárkit kitilthat.

A szintén Németország keleti részén, az egykori NDK területén fekvő Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban több településen tartottak menekültellenes tüntetést a hét végén. Stralsundban volt a legnagyobb megmozdulás, ott a Mecklenburg-Elő-Pomerániai hazafiak (MV-Patrioten) nevű szervezet felhívására körülbelül 440-en gyűltek össze, és a tüntetők összecsaptak baloldali ellentüntetőkkel. Hárman könnyebb sérüléseket szenvedtek.

Kisebb, egyenként nagyjából 100-200 embert megmozgató menekültellenes tüntetés volt Demminben, Wismarban, Ueckermündében és Burg Stargardban, ahol a 100 jobboldali, szélsőjobboldali tüntető és a körülbelül 50 baloldali ellentüntető üvegpalackokkal dobálta meg egymást.

Vasárnapi német sajtójelentések szerint figyelemre méltó fejlemény, hogy több menekültellenes tüntetésen nemcsak a szélsőjobboldali szubkultúrához tartozó emberek jelentek meg, hanem helyi lakosok és bizonyos - a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott - motoros klubok tagjai.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője a napokban arra figyelmeztetett, hogy a menekültválság miatt növekedhet a szélsőjobboldali zavargások, valamint a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok közötti összecsapások veszélye is.

A hivatal szerint a válságban egymásra találhatnak az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak, a futballhuligánok és a menekültek tömeges beáramlása miatt feldühödött polgárok. Így kialakulhat egy "kevert szubkultúra, amely jelentékeny eszkalációs potenciállal bír" - emelte ki Hans-Georg Maassen, a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat elnöke. Hozzátette, hogy a megerősödő szélsőjobb és az ellenük tüntető szélsőbaloldali csoportok "kölcsönhatása" még inkább fokozza a veszélyt. MTI

Hétfőtől nem jár menekülteket szállító különvonat Salzburgból Németország felé - jelentette be közleményében az osztrák város vezetése.
A salzburgi pályaudvaron várhatóan kritikus helyzet alakul majd ki, hiszen a városba naponta kétezer ember érkezik és a szolgálatot teljesítők már így is a kapacitásaik határán vannak.

Heinz Schaden, Salzburg polgármestere, aki a helyzet kiéleződésétől tart, elmondta: a Vöröskereszt és a Caritas segélyszervezet humanitárius és egészségügyi katasztrófára figyelmeztetett.

Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) tájékoztatása szerint a különvonatok eddig mintegy 1200 és 2000 menekültet szállították át naponta Salzburgból Németországba, a többi menekült a freilassingi határátkelőnél próbált átjutni, azonban legutóbb itt is órákat kellett az esőben állni az embereknek, hogy kijussanak az országból. Szombat este Freilassingnál 800 menekült várta, hogy átléphesse a határt.

A salzburgi pályaudvarnál lévő mélygarázsban kialakított szükségszállás megtelt, itt 800 menekültet helyeztek el, 320-an a vasútállomás területén éjszakáztak, az éjszaka folyamán pedig további 110 ember érkezését várták. Szombat este 11 óra körül 300 főt szállító különvonat indult Németország felé Salzburgból, vasárnap két különjárat indítását tervezték.

Az elmúlt napokban Salzburg illetékesei már arra kérték a bécsi és a déli országrészben dolgozókat, hogy lassítsák a menekültek szállítását. Ekkor a pályaudvar melletti parkolóház befogadóképességét higiéniai és biztonsági okokból ezer helyett 800 főben határozták meg. MTI

(Fotó: Migránsok a magyar-horvát határon, a beremendi határátkelőhelyen 2015. szeptember 25-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Január elseje óta csaknem 270 ezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök - mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

Tájékoztatása szerint 243 emberrel szemben indítottak eljárást bűncselekmény miatt, többnyire a határzár átlépése, megrongálása okán.
A műsorban Szép Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) menekültügyi igazgatója azt mondta, 175 ezren nyújtottak be január elseje óta menedékkérelmet, közülük 65 ezren szírek, 45 ezren afgánok és 24 ezren koszovóiak. MTI.

(Fotó: Migránsok a gyékényesi vasútállomásnál, Zákány közelében 2015. szeptember 26-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A szíriai menekültek támogatására szánt összeg növelését kérte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól szombaton New Yorkban Áder János köztársasági elnök.

Az államfő az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy három kérdésben kérte az ENSZ-főtitkár támogatását és egyetértését.
"Azt kértem az ENSZ főtitkárától, hogy az ENSZ növelje meg azt az összeget, amelyet a szíriai menekültek ellátására, támogatására fordít, mert ez az összeg sajnos a felére csökkent" - jelentette ki.

"Kértem azt is az ENSZ főtitkárától, támogassa azt a magyar kezdeményezést, hogy az Európai Unió növelje meg támogatásának az összegét. A múlt héten született a döntés, hogy 1 milliárd euróval támogatjuk a menekülteket" - mondta. A magyar javaslat ennél sokkal ambiciózusabb volt, ennek az összegnek a hatszorosát javasoltuk - tette hozzá.

"Végül azt kértem az ENSZ főtitkárától, támogassa azt a kezdeményezésünket, hogy ne csak uniós kvótákról beszéljünk, amikor a szíriai menekülteken szeretnénk segíteni, hanem világkvótáról gondolkodjunk, tehát ne csak Európának legyen humanitárius kötelessége, hogy a szír menekülteken segítsen, hanem legyen ez kötelessége és felelőssége az Egyesült Államoknak, Kanadának, Ausztráliának és Kínának is" - fogalmazott az elnök.

(Fotó: Migránsok a gyékényesi vasútállomásnál, Zákány közelében 2015. szeptember 26-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán)